Lopással kapcsolatos ügyekben elsősorban annak vizsgálata lehet meghatározó, hogy történt-e idegen dolog jogtalan eltulajdonítására irányuló elvétel. Sikkasztás esetén ezzel szemben olyan helyzet kerülhet előtérbe, amikor a dolog eredetileg jogszerűen került az érintett birtokába, később azonban azzal jogellenesen rendelkezett.

Csalásnál a megtévesztés, a jogtalan haszonszerzési cél és az ebből eredő vagyoni kár vizsgálata lehet lényeges, míg hűtlen vagy hanyag kezelés esetén az idegen vagyon kezelésével kapcsolatos kötelezettségek megszegése és az ebből származó vagyoni hátrány kerülhet előtérbe.

A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények – például a rablás, kifosztás vagy zsarolás – a vagyoni érdekek mellett a sértett személyi szabadságát és biztonságát is érinthetik, ezért ezekben az ügyekben az alkalmazott erőszak vagy fenyegetés körülményeinek is különös jelentősége lehet.

Vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásokban terheltek védelmében és sértettek képviseletében egyaránt segítséget nyújtok, az ügy körülményeinek, a vagyoni hátránynak és a rendelkezésre álló bizonyítékoknak megfelelően.